A rádió ötlete Varga Árpád Zsoltban fogalmazódott meg, amikor először 1993-ban Amerikából hazatért. Los Angelesben sok rádióadást hallgatott, s itt a barátai ajánlották, hogy ha már mindenképpen hazautazik, valósítsa meg odahaza mindazt, ami LA-ben jól működik, de odahaza még nincs. Ebből származott az Image Rádió alapötlete. A munkát még 1993-ban el is kezdte, és 3 hónap múlva megszólalt az Image Rádió Hódmezővásárhelyen.

 

141 éve született Szántó Kovács János. Azt is írhatnánk ez a mottója a rádiónak, de ez nem volt igaz. A Hírközlési Főfelügyelet ideiglenes rádiónak adott csupán engedélyt, azt is csak 10 napra. Indok kellett, és ez lett az indok. Az engedélyt hivatalosan ki is adták a 98.8 Mhz-es frekvenciára, melyen ma már az MR2 (Petőfi Rádió) szól.

Az első lépések, az ötlettől…

Az első lépések igazán nehezek voltak, hiszen merre induljon el az ember, ha a semmiből akar megszólaltatni egy rádiót, ráadásul a nap minden percében? Ma már talán ez jobban kiforrt, de 1993-ban, amikor ugyan már beköszöntött a demokrácia, erre mégsem volt semmilyen gyakorlat hazánkban. Nem volt internet sem. Erre viszont volt példa és történelmi tapasztalat az Egyesült Államokban. Néhány jó tanács a „tengeren túlról”, némi televíziós tapasztalat, műsorfolyam ötlet és egy elképzelés, mit is akar az ember, illetve mit hallgatna az ember, ha megteheti, hogy választ. A kilencvenes évek elején volt egy Televíziós műsorfolyam, a Hétvége címet viselte. Akkoriban a Magyar Televízióban reggel 9-től jó esetben este 23 óráig voltak műsorok, azonban a Hétvége egy olyan folyamatos 72 órás, néha annál is hosszabb műsorfolyam volt, amit bármikor, ha odakapcsolt a néző (aki nem is nagyon nézhetett mást, ha nem beszélt románul vagy szlovákul), mindig talált érdekes műsorrészt. A vendégek folyamatosan érkeztek a stúdióba, a filmek között mindenféle témák, más helyszínek kapcsolásai voltak, szóval a műsor nagy volumenű és igazán kereskedelmi szemléletű volt a közszolgálatban, ez adta a műsorváz alapötletét. Barna Zoltán, aki jelentkezett az üzletkötésre, és Halász Béla mint Varga Árpád Zsolt barátja adta az induló stábot. Hárman voltak, de ebből csak Árpádnak volt média tapasztalata. Béla lelkes volt, Zoltán pedig bizonyítani akart. A napi megbeszéléseket folyamatos munka és szervezés követte.

A megvalósítás felé vezető út…

Amikor az alapgondolat megszületett, azt rögtön tudni lehetett, hogy olyan műsorokra van szükség, amelyeket hallgatni is fognak az emberek. A legfontosabb a nagyközönség volt, és nem a személyes ego vagy a politika. Amit rögtön látni lehetett, hogy a közízlés és a műveltebb közönség elsődleges igénye a helyi alapos, részletes és pontos információk sokasága. Ugyanakkor az általuk ismeretlen, de helyben működő cégek, vállalatok, közintézmények ugyanolyan érdeklődést váltanak ki, mint adott esetben a legfrissebb sláger, amit meghallgatnak, és haladnak tovább az útjaikon. A megvalósításhoz szükség volt stábra, technikai felszerelésre az adások lebonyolításához, és az sem volt hátrány, ha már valaki dolgozott rádióban. Hangsúlyozom, 1993-ban nem sok személy volt vidéken, pláne Hódmezővásárhelyen, ahol nem volt előtte csak a Kossuth Rádió 5-10 perces kapcsolása (Játék és muzsika 10 percben), azonkívül az éterbe semmilyen sugárzott „saját, helyi” hang nem volt hallható. Elmondható az elmúlt 30 év ismeretében, hogy nagyon is kevés, ha van technika és stáb, de nincs műsor és nincs téma. A legnehezebb és legfontosabb feladat a teljes műsorstruktúra felállítása volt 240 órára politikamentesen egy kisvárosban, ahol nem történik szinte semmi de semmi a hét hét napján. De tudjuk, hogy ez valójában nem igaz, nagyon is történik!

Partnerek az Image Rádió létrehozásában…

Személyes megkeresésre Sibalin Endre, aki Szegeden él, és akinek volt rádiós tapasztalata, ismerte személyesen Varga Árpád Zsoltot, már megszólaltatott ideiglenesen rádiókat, és Tóth András, becenevén Óriás, aki rádióadásokra alkalmas mobil, kitelepíthető felszereléssel rendelkezett, őket kereste fel Árpád. Az első megbeszélésen mindketten azt a feltételt szabták, hogy legyen műsor! Majd folytatták: a műsorhoz stáb és pénz, egy úgynevezett induló tőke kell. A többi nem gond. Jó vicc… lehetne gondolni, hiszen ha pénz van, minden van. De akkor egy rádióadásra alkalmas hangkeverő is elérhetetlennek tűnt. A későbbi stáb minden tagja dolgozott valahol, nem voltak szabad és független állást kereső emberek. Olyanok igen, akik szabaddá tudták magukat tenni, és volt média tapasztalatuk a Vásárhelyi Televíziónál vagy a helyi újságnál. A teljes stáb azonban még így is hiányos volt. A rádiónak úgy lett helye, hogy akkoriban a Stivtex üzletház (szerb vállalkozás) világbanki hitelből nyitotta volna meg az üzletét Hódmezővásárhelyen a piactér mellett. Varga József Gyula, aki a világbanki hitelét intézte a cégnek, adta a tanácsot hogy az indulásnak bizony jót tenne a reklám. Mellesleg fontos megjegyezni, hogy Varga Árpád Zsolt édesapjáról van szó. Közbenjárására a cég tulajdonosa fogadta Varga Árpád Zsoltot, és nemcsak helyet adott a rádiónak, de még 200 ezer forinttal meg is alapozta az indulást. Lett tehát egy induló tőke, és egy hely is. Bár nem volt meg a 10 napig működő rádió teljes költsége, Sibalin Endre és cége a Siba Bt. is úgy látta, el kell indulnia a rádiónak. Az évek alatt felgyülemlett tapasztalatuk alapján hozták a már bevált munkatársaikat a vásárhelyiek mellé Szegedről, Czérnay Károly hangmérnököt, Lippai Éva szerkesztőt, Horváth András zenei szerkesztőt, Pleskonics András szerkesztőt, Szatmári Gábor szerkesztőt, akiknek elvitathatatlan érdemeik voltak már korábban a Szegeden rendszeresen megszólaló Vásár Rádióban. A vásárhelyieket kiegészítve a szegedi profikkal állt fel az Image Rádió első csapata.

És megszólal az Image Rádió…

A rádió műsorstruktúráját Varga Árpád Zsolt 3 hét alatt készítette el a vásárhelyi stáb és a műsorba megszólaló vendégek folyamatos szervezése, meghívása mellett. A stábtagok órás bontásban váltották a megbeszélés helyszínét adó Varga család lakásában. Mondhatni, minden sínen volt, persze kellett a polgármester „ámenje” is, abban a tekintetben, hogy a városban élő emberek nehezen mozdultak meg, ha nem állt egy ügy mellé a polgármester. És nem állt emellé az ügy mellé… de mégis megszólat az Image Rádió… Varga Árpád Zsolt elbeszéléséből tudjuk, hogy felhívta a polgármestert a hivatalában, még a rádió megszólalása előtt, hogy felkérje az András napi műsorba vendégként. De kikötötte, hogy politikáról egy szó sem eshet. Mire Rapcsák András a telefonban azt válaszolta, hogy: „…Varga Úr, az illegális rádiójában nem kívánok megszólalni…” Ez azért érdekes, mert akkor a Városi TV nem rendelkezett sugárzási engedéllyel, azt bevonta az ORTT és Rapcsák polgármester úr maga tépte le a plombát a TV adójáról, hogy utat engedjen az éterbe a VTV adásjelének 1993-ban. Ezt több alkalommal a VTV akkoriban le is adta adásba. Miközben az Image Rádió a Hírközlési Főfelügyelet hivatalos engedélyével rendelkezett, „kalóz” rádiónak minősítette, a VTV, aminek bevonták engedélyét, abban viszont rendszeresen megszólalt, szerepelt. De hát ilyenek a politikusok. Mivel nem az övé volt, így illegálisnak minősítette.

Az Image Rádió 10 napjának rövid története…

A műsorfolyam, mely 240 órányi folyamatos szerkesztéssel készült, mind a zene, mind a tartalom és az események tekintetében, perc bontásban, kibővült a rádió által szervezett rendezvényekkel, melyek alapötlete többségében Varga Árpád Zsolté volt. Kellett esemény, amiről lehet tudósítani. Fontos megjegyezni, hogy a híreket nem követni kell, hanem csinálni. Nem volt egyszerű megszervezni, de annál érdekesebb és izgalmasabb. Akkoriban csak Budapesten volt szóvivője a rendőrségnek. A műsortervezetben helyet kapott a honvédség, rendőrség, tűzoltóság és a mentők. Mind a négy testületet sikerült rávenni, hogy rendezzenek egymás utáni napokon nyílt napot Hódmezővásárhelyen, és mutassák be munkájukat a lakosságnak, az iskoláknak. Mindenki örömmel fogadta a lehetőséget és érdekes, hogy senki sem kezelte az akkor még műsort nem sugárzó rádióról szóló megkeresést hitetlenkedve. De lehetőséget kaptak a városi amatőr zenekarok is a bemutatkozásra. A programok mellé Baranyai Antal javaslatára és szervezésére belekerült egy Mikulás futóverseny is, lévén december 5-én, ha minden jól alakul, még szólni fog a rádió. A saját szervezésű események miatt az Image Rádió politikamentes tudott maradni, és akármennyire is nem tetszett az akkori polgármesternek, idővel be kellett ismernie, hogy az ügy mellé kell állnia. Ekkor már 4. napja szólt az Image Rádió, és a műsorra fordítható induló tőke is elfogyott. De az egész város az Image Rádiót hallgatta. Mindenhonnan ez szólt, mindenki szerette és élvezte a laza, könnyed, emberi hangvételét, amit a műsorfolyam a nap 24 órájában kitűnő zenei összeállítások mellett biztosított. A rádió veszteségesnek látszott a 4. naptól, amikor egyszer csak berobogott Rapcsák András polgármester 14 fő kíséretében a rádió stúdiójába. Varga Árpád Zsolt, aki kint dohányzott az épület udvarán, csak nézte, mi történik, majd egy perc múlva mind a 14 ember kivonult, pont elé, élükön a polgármesterrel, aki a következőket mondta: „Varga Úr, eljöttem, hogy beszélgessünk az András napról, a sakkról, a város dolgairól, ahogy kérte politika mentesen.”

20 perces interjú következett. Varga Árpád Zsolt az interjú kezdése előtt rátette a kezét az adásban ülő Czérnay Károly hangmérnök vállára, és azt mondta neki: „ha megmarkolom a vállad, keverd le, és adj be zenét.” A politika vonalán lavírozott a polgármester, akkor is igazán megmutatkozott politikusi nagysága, olyan ügyesen kerülte a politikát, de végig ott lavírozott, hogy zene nélkül lement az interjú. Ettől a pillanattól kezdve a város vállalkozói, mintha csak erre vártak volna, megrohanták a rádiót, és éjjel-nappal folyt a reklámgyártás a vállveregetések mellett. Beindult az igazi örömrádiózás. A zárásra az Image Rádiót sikerült nullára kihozni, ez azt jelentette, hogy minden munkatárs kapott tiszteletdíjat, ki lett fizetve minden bérelt felszerelés és a frekvencia. Az Image Rádió 10 nap alatt 1 millió 700 ezer forintos forgalmat bonyolított le, első saját rádióként.

Hogy mi történt utána…

Egy sikeres dolgot hazánkban mindenki tulajdonolni és birtokolni szeretne, ha nem sikerül neki, akkor csak bitorolni akar. Az akkori pártok sorban keresték meg az alapítókat, hogy legyen az ő visszhangjuk. Azonban az Image Rádió egyik legfontosabb alapelve az volt, hogy nem politizál, s ilyen formában nem fog működni. Nos, miután az Image Rádió egyetlen párt szócsöve sem lehetett, mert az emberi értékeket ennél sokkal fontosabbnak tartotta, nem is kapott működéséhez szükséges sugárzási engedélyt. Hiába volt sikeres és hallgatott, ha nem azt mondta, amit a pártok vagy az aktuális hatalom akart. Nyugodtan ki lehet jelenteni, mára nemcsak az akkori hallgatottságot vitte, de a mai médiák között is vezető helyen lenne, ha működne. S talán pont az okozta a halálát, ami a legnagyobb erénye volt. Hogy független és szabad volt. Senki szócsöve. Ebbe bele is halt, de amíg élt, addig mindenki szerette. Cikkek jelentek meg, hogy milyen jó volt, és mennyien szerették, saját pénzüket adták volna érte szegény és mindennapi betevőjükért küszködő családok (ilyen megkeresés akkoriban több is előfordult), mert végre velük foglalkozott valaki, megnevettette, szórakoztatta, informálta, segítette őket. Ez volt az első Image Rádió Hódmezővásárhelyen 1993-ban. A mai napig, pedig eltelt 30 év azóta, mindig előkerül, hogy milyen jó volt, emlegetik és emlékeznek rá az emberek. Nagyon fontos tény ez!

Az Image Rádióban dolgozó néhány munkatárs egyéni sorsának alakulása 1994-től…

Az első Image Rádió munkatársai a további életükben is sikeresek voltak. Néhányukat fontos megemlíteni a teljesség igénye nélkül. Munkatársak voltak pl. Patkós Attila, aki azóta rádiós karriert futott be Szegeden, jelenleg New Yorkban él és egy „MOKA” (Magyarok Óriási Kalandjai Amerikában) című műsort vezet. Ha akkor nem kap lehetőséget, az élete biztosan máshogyan alakul. A szegedieket megkérdezték egyszer, miért hallgatják a Patkós műsorait, mire a nagy többség azt válaszolta: „mert nem tudom, mit fog mondani a következő pillanatban, és érdekel.” Hegyi János, alias „Jones”, aki további tíznél több rádió alapításában vett részt az eltelt évek alatt. Lányi Lala, aki a Kozmix zenekarával országos hírnevet szerzett, sok-sok telt-házas koncert áll ma már mögötte. Sáfár György, aki San Franciscóban a Szilícium völgyben él és szabadalmaztatott találmánya van. Veliczky Judit, aki szintén rádiós és televíziós karriert futott be, pedig amikor indult az Image Rádió, kozmetikusként dolgozott Vásárhelyen. S született egy Lulu nevű kislány is, akinek szülei Felföldi Regina és Kovács Attila az Image Rádió stábjában dolgozva találkoztak először, szerettek egymásba és házasodtak össze. Lulu-t mindenki a stábból az Image Rádió legszebb ajándékának tartja. Varga Árpád Zsolt, Patkós Attila és Lányi Lala segített elindítani a békéscsabai Start Rádiót. Árpád több TV-nél is dolgozott az évek alatt, független filmesként több alkalommal is járt Los Angelesben, és 2014-ben dokumentumfilmjével elnyerte a X. Göcsej Filmszemle fődíját. Ezt a filmjét 2014. november 15-én bemutatták Hollywoodban is, a Universal Studio mozijában. Az azóta készített dokumentumfilmjei mindegyike nyert valamilyen díjat és bemutatásra került az Egyesült Államokban. Filmoperatőr szoftvere a CinProCaS, ami szabadalmaztatott és jogvédett találmánya, elérhető 176 országban a Google Play és az Apple Store-on keresztül. Az első Image Rádió sok szempontból sikeres volt. Embereket kötött össze és életutakat határozott meg. Rádiósok születtek, zeneszerzők, műsorvezetők, és a legfontosabb, hogy emberek!

S mi lett belőle, mi maradt meg…

Egy helytörténeti esemény csupán, amit sokan magukénak jelentenek ki, mert annyira jó volt, hogy azt mondják, „ez az övék!”

Egy megjegyzés a végére. Amikor az első Image Rádió indult és befejeződött 1993. december 5-én, Égető Gyula még a Hód-Trans fuvarozási vállalatánál fuvarszervezéssel foglalkozott. Bár sokaknak elmondta, hogy ő alapította Vásárhely első rádióját, ez nem így történt. Ő 1993 végén, az első rádió után, 1994 év elején csatlakozott be, amikor megalakult a Kisbíró Bt. 3 taggal + 1 beltaggal. Varga Árpád Zsolt, aki a műsorokért és a stábért felelt, Dr. Szöllősi Sándor, aki a jogi részt vitte, és Égető Gyula, aki a pénzügyi részt vállalta magára, valamint egy plusz beltag, akinek kiléte már nem fontos ennyi év távlatából, hiszen sohasem foglalkozott az Image Rádió ügyeivel. A Bt. nevét Dr. Szöllősi Sándor találta ki, és azért lett Kisbíró Bt. mert régen a híreket a kisbírók dobolták ki a városokban. Még 2 alkalommal szólaltatták meg az IMAGE Rádiót 1994-ben, áprilisban 6 napra és szeptemberben ismét 10 napra. A szeptemberi 10 napos rádió indulása előtt Szabó Zoltán (B.Szabó Zoltán) is tagja lett a Kisbíró Bt.-nek felelős szerkesztői feladatokat vállalva. Mivel a rádió nem kapott állandó engedélyt Égető Gyula ötlete volt hogy indítson egy heti lapot a Bt. 1994 november 24-én  jelent meg az első próbaszáma a 7-napról Hetilap-nak. A Kisbíró Bt-ből ezek után néhány hónappal kilépett Varga Árpád Zsolt. Az első állandó vásárhelyi rádiót Ágoston Lajos alapította meg, amely 1995. november 2-án Régió Rádió néven szólalt meg Hódmezővásárhelyen az éterben non-stop adással. A Rádió 7, 1996 decemberében kezdte meg állandó adásait sugározni, ennek nem volt már köze az egykori Image Rádióhoz, azon kívül, hogy 3-4 fő az egykori Image Rádió stábjából benne volt az akkor induló Rádió 7 csapatában. Varga Árpád Zsolt ebben nem vett már részt. 2006. október elsején még egy kisközösségi rádió, a Rádió X is megszólalt, és 8 évig kis adóteljesítménnyel sugárzott non-stop műsorokat Hódmezővásárhely területén. Újságcikkek, cégalapító dokumentumok bizonyítják ezeket a tényeket. Lehet ezzel vitázni, csak nem érdemes. A Rádió 7 teljesen más volt, mint az egykori Image Rádió, és sokak véleménye szerint más is maradt. Az, hogy milyen lett Vásárhely megmaradt állandó rádiója, a Rádió 7, az már nem ez a történet, és éppen ezért nem is kívánunk vele foglalkozni.

 

Az Image Rádió hiteles történetét meghallgathatjátok maid interjú formájában a Videók fül alatt, addig is nézzétek meg az első Image Rádió kikapcsolásáról szóló 1993-as Archív videót. Ide kerülnek majd fel további videó és hanganyagok, mert lesznek még.